2011.07.20. 14:04
Egy ifjúkori verselemzésem
Kedves Olvasók!
Sokszor vádoltak engem azzal a képtelenséggel, hogy kockafejű vagyok. Bizonyítandó ennek az ellenkezőjét számtalanszor felemlegettem már érdeklődésemet a csillagászat, valamint a botanika iránt. Sokaknak azonban ez sem volt elég. Úgy döntöttem, végső csapást mérek a kétkedőkre, és közlöm egy gimnazista korombeli verselemzésemet. Remélem, ez már senkiben nem hagy kétséget afelől, milyen sokoldalú személyiség is vagyok.
„Bugyuta akusztikai szerzsám: amely szomorúságot kifejező audió információkat imitál, szimulánsként utánozza egy elterjedt patás indulatos hangját, illetve... nos... búg. Nagy átlagsebességgel haladjon azon személy, mely identitásnak nincs szőlő megerjesztéséből nyert alkoholtartalmú itala. Eme része az anyagi valóságnak, hívjuk az egyszerűség kedvéért mondjuk cosX-nek, nem rendelkezik gerjeszthető elektronokkal, így nem veri vissza a fotoplazmát...”
Talán ez a rövid részlet is kifejező volt.
Maradok tisztelettel:
ifj. Farkas Gyula,
okleveles mérnök-fizikus
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
