Kedves Blogolvasók!

Tegnap este lebonyolítottam egy távolsági hívást Budapestre, mert szerettem volna hallani Piri varázsos hangját. Feltárcsáztam hát a számot, kicsöngött, és egy férfiú szólt bele. Bemutatkoztam, hogy itt ifj. Farkas Gyula, a BME mérnök-fizikus szakának II. éves hallgatója beszél, és Piri kértem a telefonhoz. Nemsokára felcsendült az imádott hölgy kellemes mezzoszopránja: "Szia, apafej! Van valami zűr?" Persze biztosítottam, hogy minden a legnagyobb rendben, egyúttal meglepetésem is fejeztem ki, hogy van fivére, ugyanis eddig nem említette. Piri felvilágosított, hogy nincs fivére, hanem az unokabátyja átment hozzá, hogy átmásoljon egy Baccara-kazettát. Mondtam Pirimnek, hogy jövő héten akár találkozhatnók is, de ő azt felelte, szövegeljek a zsebébe, majd holnap kiválogatja, mert a héten rohadalomból dolit írnak.

Így hát nem tudom, mikor láthatom újra ezt a csodálatos hölgyet, de reménylem, hogy minél hamarabb sor kerül az újabb rendez-vous-ra.

Üdvözlettel:

ifj. Farkas Gyula

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.