Sziasztok kedves blogolvasók!

Van egy príma történetem számotokra, amellyel ezidei vizsgaiődszakomban találkozam. Hallgassátok! 

A szakállas Kertész Professor kemény, igazságos Censor a szigorlatokon. Protekciót nem ismer. Az egyik Rigorosondus diák mégis megtette, hogy nagybátyjával, a miniszterrel protegáltatta magát. A Professor a Rigorosumon így szólt a Candidatus diákhoz száz diák jelenlétében (én nem voltam köztük lévén negyedéves, de informátoraim megbízhatóak):

-- A jelölt úr az a fiatalember, akit nagybátyja, a miniszter úr a figyelmembe ajánlott?

-- I-i-igen - dadogta az ifjú, aki erre nem számított.

A Professor könyörtelenül folytatta.

-- A miniszterek ilyen esetekben bizonyára azért szólnak a szigorlatoztató Censoroknak, hogy figyelmüket felhívják a Candidatus urak nagy tudására, készültségére és igyekezetére! Remélem, ilyen a Candidatus úr is, tehát remélem, hogy a legnehezebb kérdésekre is summa cum laude fog felelni!

Ami ezután következett, arra borítsunk fátylat...A József nádorról elnevezett Egyetem Annaleseiben háromszáz éve olyan bukás nem volt, mint a protegált ifjúé...

Azóta egyetlen jelölt sem protegáltatta magát a keményderekú Professornál.

Jó, mi?

Üdv:

ifj. Farkas Gyula

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.