Nyájas Blogolvasóim!

A napokban ismét nem nagyon volt alkalmam írni, mert minden szabad időm azzal ment el, hogy a kissé pipogya Bene Róbertnek segítettem ügyei intézésében. Így pl. ellátogattunk a Bhaktivedanta főiskolára, hogy beszerezzük a felvételi vizsga anyagát: milyen ászanákat kell majd Róbertnek bemutatnia a vizsgán.

Mihelyt végeztünk, felinvitáltam Robit kollégiumi szobámba internete
zni (nehogy ismét az internet-hozzáférés hiánya miatt járjon pórul, mint a felvételi ügyében). A szobában ott tartózkodott éppen Sz. Peti szobatársam, aki gyöngyöző homlokkal, időnként káromkodva nyüstölte a personal computert.

-- Ejha, akkora itt a forgalom, mint a Közös Piacon! Sebaj, majd várunk -- mondtam, s azzal beszédbe elegyedtem Róberttel, aki beszámolt nekem arról, hogy Hajnalka és Zsolti kapcsolata zátonyra futott, és elsüllyedt, akár a híres hajó: no, nem a Titanic, hanem a Lusitania. Mert amíg a Lusitania elsüllyedéséért a németek voltak felelőssé tehetők, addig a kapcsolat tönkremeneteléért pedig nem más, mint Paméla. Szomorúan vettem tudomásul a szakítást, bár annak örültem, hogy megszabadult attól a széltoló Zsoltitól. Elhatároztam, hogy amint időm engedi, interurbán hívást kezdeményezek, és kifaggatom Skolasztika egykori barátnőjét.

Nos, míg ezt elhatároztam, Péterünk tovább folytatta a játékot. (Már a hatodik pályán járt.)

-- Hát te mivel butítod megint magad, öregem? -- pirítottam rá szobatársamra. -- Netán LAN-partit folytattok korhely cimboráiddal?

-- Hagyd el -- legyintett a fiú, akinek neve kősziklát jelent --, ezzel a feladattal vacakolok már mióta!

Szerencsétlenségére Péter ugyanis felvette a digitális technikát az egyetemen, mert azt mondták neki, hogy abból könnyű jó jegyet szerezni. Nosza, meg is járta vele, mert az elkészült számláló (mellékelten láthatjátok a piktúrát) nem működött.

-- Hadd vessek rá egy pillantást -- szántam meg együgyű lakótársam. Róbert is pártolta az ötletet, mivel így hamarabb juthatott a világhálóhoz.  Odamentem hát a dühösen csapkodó Petihez, és a katódsugárcsövekre emeltem pillantásom. A produktumot látván alig tudtam visszafojtani a nevetésem, hogy ilyen alapdolgot nem tud. Pardon, téves a kapcsolás!

 

-- Hát, öregem, a válasz pofonegyszerű. Hogy Ania Suli ismert slágerét idézzem: Párdon! Téves a kapcsolás!

Mindezen jót derültünk. Még Peti is, aki akkorát bruhaházott, hogy a hanghullámok miatt a fejére esett a könyvespolcra csak hanyagul feldobott Prága-útikönyv. De persze, kedves olvasók, nem mondtam meg neki a helyes megoldást. Úgy tanul, ha megszenved az eredményért. (Az érdeklődő kedves olvasók kedvéért publikálom Péter trehányan elkészített művét, s bekeretezve az ostobaságot.)

Legyetek résen, kedves Olvasók!

ifj. Farkas Gyula

A bejegyzés trackback címe:

https://kosbor.blog.hu/api/trackback/id/tr181097663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. pretender 2009.05.02. 17:16:36

Gratulálok az arany farmermellényhez! :-)

Kraszavcsik · http://godollokoli.blog.hu/ 2009.05.04. 00:20:11

Nagyon durva cigiket nyomhat, uramatyám, ez picsabazmeg! XD

EvilHedgehog 2009.05.04. 12:28:06

Innye kérem......digit házi? :D

ifj. Farkas Gyula · http://kosbor.blog.hu 2009.05.04. 15:47:46

Kedves Kommentelő EvilHedgehog!

Pontosan erről van szó (ahogy a posztban olvasható is).

Légy résen!
ifj. Farkas Gyula

2009.05.20. 10:04:19

Tessék bekötni az órajelet abba a fránya flip-flopba! Remélem, hogy a Selényi tanár úr nem olvassa a blogot. :)

ifj. Farkas Gyula · http://kosbor.blog.hu 2009.05.20. 23:29:19

Kedves Kommentelő keeroy!

Nincs szerencsém ismerni az említett úriembert, nem lévén villanykaros, ellenben átadom az üzenetem tudatlan szobatársamnak, hátha segít rajta.

Üdvözlettel:
ifj. Farkas Gyula
süti beállítások módosítása