Nyájas Olvasó Publikum!

A tegnapi nap zavarosabb volt Heisenbergnél, mikor a kvarkokról beszélt. Sajnos be kellett látnom, hogy nem értek az elektronikához olyan szinten, hogy megjavítsam a páratartalom-optimalizáló készüléket, amivel ismét gondok adódtak.

Mivel a kosbortúra-csapatba való tagfelvétel (jelenleg Juli vezet) jóformán minden időmet elveszi, úgy döntöttem, szakembert hívok problémám orvosolandó. Elérhető közelségben csak a mókamester Salga Tibi leendő sógora, Jakab Zoli leledzett, aki egy igen jóravaló villanyszerelő úr. Át is telefonoztam neki, s ő készséggel vállalkozott a művelet elvégzésére.

Alig telt el egy fertályóra, amikor megérkezett. Jakab Zoli konszolidált fiatalember benyomását keltette bennem, ekkor még nem is sejtettem, micsoda tréfamesterrel boronált össze a Sors.

Megmutattam neki az objektumot, ő pedig azonnal lázas munkába kezdett. Fúrt, faragott és reszelt; én pedig a tagok mustrájához kezdtem.

-- És, Gyuszikám? Hogy állsz a nőkkel ? -- tette fel a nyájas kérdést a diskurzust megkezdendő.

-- Van szerencsém boldog kapcsolatban élni egy manekennel!

-         -- Az már döfi -- kurjantott a férfiú --, néhány éve mit nem adtam volna egy topmodell társaságáért! De amióta megismertem Irénkét, már másképp gondolkodom… háromszázhatvan fokos fordulatot vett az életem!

Ezt hallván akkorát kacagtam, hogy beleremegtek a falak. Jókedvemet látva Zoli is nagyot kuncogott, majd arra hivatkozván, hogy még másütt is van munkája, elvégzett feladata bérét kérte. Ki is fizettem neki a huszonötezer HUF-ot, s még mindig jókedvű hahotázás közben búcsút intettünk egymásnak.

Üdvözlettel:

ifj. Farkas Gyula

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.