Kedves Blogolvasók!

Sajnos időmből csak egy nagyon rövid, ám annál fontosabb bejegyzésre futja. Ez pedig a következő: tegnap látogatást tett nálunk nagymamám unokatestvére, Kovácsné Bogyó néni, aki irgalmatlan patáliát csapott Zsolti hörcsögét meglátva.

-- Nem elég, hogya gyereket nem az előírásnak megfelelő hőfokú vízben fürdetitek, de még egy patkánnyal is összezárjátok?

Gitti bátorkodott figyelmeztetni Bogyó nénit, hogy Ede és a rágcsáló koránt sincs összezárva, de ez nem nyugtatta meg Bogyó nénit, aki a hörcsög azonnali kipaterolását követelte. Gitti a vitát eldöntendő utána is nézett az Interneten a dolognak, és a világháló a nénit igazolta. Az állatszőr valóban veszélyt jelenthet a kisgyermekre.

Igen ám, de akkor mi legyen a kis szőrős állat sorsa?

A megmentő ideával anya szolgált, aki felajánlotta a hörcsög befogadását. Én nem repestem az örömtől, mivel féltem kosborjaim és gyilkos csomornikáim, de amikor a terráriumban megérkezett hozzánk, nagyon kedves lénynek találtam. Hogy szimpátiámat kifejezzem, Galois-nak neveztem el a jövevényt a nagy tudós emlékére.

Üdvözlettel:

ifj. Farkas Gyula

P.s: Majd igyekszem képet mellékelni Galois-ról.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.