Kedves ifj. Farkas Gyula blogját olvasók!

Itt Bene Róbert, a BME fizikus (BSc) szakának I. éves hallgatója posztol. Ismét elnézést, hogy vicces történet helyett magánéletemmel bátorkodom jönni. A minap összeütközésbe kerültem a kollégiumi takarítónővel. Történt ugyanis, hogy délután ismét a partvissal gyakoroltam a boszanovát, a konvektortól elkezdve, hogy ne vétsem el a lépést. Kellemetlen esemény zavarta meg a táncot: a partvis korhadt nyele kettétörött! Lett is másnap haddelhadd, amikor Pusománé Anikó néni észrevette a pusztítást. Hangosan pörölni kezdett, hogy fizessem meg a kárt, ám ekkor hirtelen megjelent a színen leánya, Pamela, és védelmébe vett: a partvisnyél már amúgy is régi volt, nem az én hibámból történt a dolog. Anikó néni olyannyira megenyhült, hogy megkérdezte, nem kísérném-e el a lányát egy koncertre, ha már ennyire szeretem a zenét és a táncot. Igent mondtam, mert nagy rajongója vagyok a komolyzenének.

Üdv.:

Bene Róbert

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.