Kedves Blogolvasók!

Ezúton publikálom a Baranya Megyei Bíróságra beterjesztett vádiratomat B. Róbert ellen. A késlekedés oka főként Attila barátom felelőssége -- aki ezúton üdvözli kedves olvasóimat az Elcsatolt Országrészről. (Itt jegyezném meg, hogy én tévesen Erdélyt írtam.) Olvassátok hát a vádiratot! A vádbeszédet, amit a bíróságon kívánok elmondani, később publikálni fogom még e blog keretein belül:

Tisztelt Baranya Megyei Bíróság!(

hatáskörét és illetékességét megalapozzák a Be. 16. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, valamint a 17. § (1) bekezdése) 

Vádlott: B. Róbert

• szül idő, hely: XXXXXXXXXXXXX
• anyja neve:XXXXXXXX
• lakóhelye:XXXXXXXXXXXXX
• szig. szám:XXXXXXXXXXXXXX
• állampolgársága:XXXXXXXXXXXXX

Nevezett vádlott ezáltal halmazatban megvalósítja a Btk. 173. §-a szerinti gondozás elmulasztásának bűntettét, illetve a 195. § (1) bekezdésében foglalt kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, sőt, mi több, a történeti tényállás a Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja alatti állatkínzás vétségének tényállását is kimeríti. A specialitas elve alapján azonban a kiskorú veszélyeztetése mint lex specialis a gondozás elmulasztása tényállása mint lex generalisszal látszólagos alaki halmazatot valósít meg, és mint tudjuk, lex specialis derogat legi generali (a gyengébbek kedvéért: Róbert cselekményét a különös szabály szerint kell tehát minősíteni). És bár a jelenlegi szabályozás ezen tényállást csak természetes személy passzív alany vonatkozásában ismeri el, de a társadalomra veszélyesség foka oly magasra hág jelen esetben, hogy de lege ferenda megfontolásra ajánlom a jogalkotónak az állatkínzás vétsége helyett kiskorú veszélyeztetésének minősíthetőséget olyan -– Galois tragédiájához hasonló -– esetekben, amikor a sértett több egyszerű házi lábas jószágnál, mindennek tetejében pedig állati léptékben nem érte még el a nagykorúságot.

A büntetések szempontjából irreleváns, de bár erkölcsileg mélységesen helytelenítendő, cselekményének eltussolása az al-Galois beszerzésével nem tekinthető önálló elkövetési magatartásnak, mindössze büntetlen utócselekménye az elkövetett gaztetteknek.

Ad 2

Ezáltal, bár önálló elkövetői alakzatnak nem minősíthető, ámbátor terheltünk alaposan rászolgálna, bűnös életformájának blogomon történő propagálása akár felbujtói, akár pszichikai bűnsegédi magatartásként is értékelhető. Mindez 3 feltételtől füg: 1. történt-e tettesi alapcselekmény (ez ügyben várom a feljelentéseket) 2. Róbert magatartása a tettesben az elkövetés döntő motívumát alakította-e ki 3. avagy rút példájának nagy nyilvánosság előtti megismerhetővé tétele csupán egyes bűnelkövetőkre szándékerősítő hatással bírt.

Ad 3 és 6

B. Róbert ezzel a Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti böcsületsértés vétségét is kimerítette, hiszen –- ha nem szerénytelenség ilyet állítani -– blogom vezetését méltán tekinthetem közmegbízatásnak, mi több, közérdekű tevékenységnek, s terheltünk magatartása oly mértékben rontotta blogom színvonalát, amely böcsületem csorbítására nem csupán alkalmas volt, hanem a csorbulás mint eredmény -– akár praeterintentionalis, azaz szándékon túli, akár aljas módon előre látott és kívánt dolus directusszal –- bekövetkezett, emiatt személyhez fűződő jogom (ti. jóhírnevem) sérelme miatt polgári igényt ís érvényesíteni kívánok B. Róbert ellen.

Ad 4

Mikor számon kértem rajta hányaveti viselkedését, mikor kértem, prezentálja leckekönyvét, ő ezt elmulasztotta, majd amateur kísérletet tett, hogy szégyenletes érdemjegyeit saját ákombákomaival korrigálja – mondanom sem kell, megtévesztő magatartása nem vezetett eredményre! A Btk. 274. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének megállapítását indítványozom emiatt a terhelttel szemben. Ez már a negyedik vádpont. De sajnos még mindig tudom folytatni. 

Ad 5

Ezen valótlan tényekkel gyanútlan közönségemet tévedésbe ejtette, nem kétséges, hogy ezzel nekem mekkora károkat okozva, és mivel Róbert jelleméből okkal következtethetünk ara, hogy mindezzel jogtalan haszonra kívánt szert tenni, helytálló lehet a különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette a Btk. 318. § (7) bekezdés a) pontja alapján, amellyel őt vádolom.

Ad 7

Róbert bologom vezetésével megbízása fontos szolgálati feladat volt, amelyet ő rendeltetési helyének (ti. kollégiumi szobájának) elhagyásával és szeszes ital fogyasztásával (mégpeniglen a korcsmázás során)súlyosan megszegett, ezért a kötelességszegés szolgálatban Btk. 348. § (1) bekezdésében foglalt vétséget követett el.

Ad 8

A hollétemre és magánleveleim tartalmára vonatkozó információ B. Róbert általam rábízott feladatköréből kifolyólag a szolgálati titok kategóriájába tartozik, s ezeket a terhelt jogosulatlanul felhasználva és illetéktelen személy(ek) –- már elnézést, kedves blogolvasó publikum! –- részére hozzáférhetővé téve, lévén, hogy a bűncselekmény számomra minden kétséget kizáróan súlyos hátrányt okozott, álláspontom szerint B. Róbert magatartása kimeríti a Btk. 222. § (2) bekezdése szerinti szolgálati titoksértés bűntettét.

Ad 9

A terhelt ezzel a Btk. 324. § (4) bekezdés b) /1. pontjában meghatározott rongálás bűntettét követte el, hiszen nem kétséges, hogy levelem, amelyet megsemmisített, kulturális javak közé tartozó vagyontárgynak minősül.

Ad 10

Eme vádpont alapjául egyrészt a Btk. 347. §-a szerinti szolgálat megtagadásának bűntette szolgál. Másodszor kell megemlítenem (Et tu, mi fili, Roberte!?) a 352. § (3) bekezdés a) pontja szerinti zendülés bűntettét, lévén, hogy a kosbortúracsoport általam meghatározott szolgálati rendje és fegyelme elleni nyílt ellenszegülésnek a terhelt egyenesen kezdeményezője volt, és tette különösen súlyos következményekkel járt (elmarad túrák, a kosborok kutatásának hátráltatása etc.). Ha közvádlói feladataimnak maradéktalanul eleget kívánok tenni, nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy Róbert ezen, valamint a korábban és ezután felsorolt/-andó cselekményei az én, mint feljebbvalója tekintélyét nyilvánosan és feltűnően durván megsértette, így a Btk. 356. § (2) bekezdése szerinti szolgálati tekintély megsértésének bűntettével is vádolni kényszerülök őt. Róbert cselekményei akár a látszólagos alaki halmazat iskolapéldájaként is szolgálhatnának ez esetben, minek következtében (sajnálatos módon) a legsúlyosabb jogtárgy-sértést jelentő bűncselekmény (ti. a zendülés) konszumálja a többit.

Ad 11

Ezzel kimerítette a Btk. 292. § (1) bekezdése szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettét, valamint, mivel terheltünk szánalmas kópiái gyenge utánzatai voltak csupán a valódi kosboroknak, kedves blogolvasóimban azon téves képzetkeltésére voltak alkalmasak, hogy a természet eme csodás teremtményeit valamely kórság támadta meg és emiatt a kihalás veszélye által fenyegetve valának, és ama rettenet, hogy ez a közveszéllyel járó esemény fenyeget, blogolvasóim (akit nyugodt szívvel nevezhetek „köz”-nek) nyugalmát súlyosan megzavarta, vádolom ezért B. Róbertet a közveszéllyel fenyegetés Btk. 270/A.§ (3) bekezdése szerinti bűntettének elkövetésével. Cselekménye besorolható a rémhírterjesztés 270.§ szerinti tényállása alá is, amely miatt azonban, élve az opportunitas jogával, ezennel mellőzöm a vádemelést.

Ad 12

Ennél fogva, minthogy a rábízott idegen dolgot (ti. az általam súlyos pénzekért vásárolt kölnivizet) jogtalanul eltulajdonítva azzal sajátjaként rendelkezett, a Btk. 317. § (2) bekezdése szerint minősülő kisebb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatti vádemelést indítványozom.

Ad 13

O tempora, o mores!

Nagyanyja házát huligán haverjainak rendelkezésére bocsátotta, hogy ott mindenféle erkölcstelen nőszeméllyel légyottot folytassanak ellenszolgáltatás fejében, azaz nem kevesebbel, mint üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettével vádolom B. Róbertet a Btk. 205. § (1) bekezdése alapján. Az ember megnevezésre is méltatlan személyek számára az ingatlan rendelkezésre bocsátásával azt is lehetővé tette, hogy ott mindenféle tiltott szerencsejátékot folytassanak, ezen magatartása penig tiltott szerencsejáték szervezésének vétségét valósítja meg a Btk. 267. § (1) bekezdése értelmében, heterogén anyagi halmazatot alkotva előző, valamint soron következő bűncselekményével: szilveszter éjszakai dorbézolásukkal kihívóan közösségellenes magatartásról tettek tanúbizonyságot, amely nem hogy alkalmas ne lett  volna, de ténylegesen is megbotránkozást és riadalmat keltett a környék békés lakóiban, s mivel mindezt csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva tették, a garázdaság Btk. 271. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő garázdaság égbekiáltó bűntettét is elkövette, természetesen társtettességben bűnös életű cimboráival

A vádiratban felsorolt cselekmények miatt, a halmazati szabályok alkalmazásával kiszabható büntetés tételkerete: 10 évtől 22 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés. Főbüntetésként -- a terhelt előéletét, a számtalan súlyosító, és a 0 felé konvergáló enyhítő körülményt figyelembe véve --  20 év 6 hónap szabadságvesztés kiszabását indítványozom, természetesen a legsúlyosabb, fegyház fokozatban történő végrehajtással. Mellékbüntetésként 1.000.000 Ft,- pénzbüntetést, 10 év közügyektől eltiltást, végleges hatályú foglalkozástól (ti. blogvezetés, kosbortúra-szervezés) eltiltást és Budapest, Cinkota városrészről 5 évre történő kitiltást javaslok, valamint intézkedésként 6 hónap a Btk. 75. §-a szerinti kényszergyógyítás elrendelését, mivel több cselekménye is alkoholista életmódjával függött össze.

A tárgyalásra kérem a következő személyek (B. Júlia, T. Károly, Sz. Péter) tanúkénti, valamint a sértett (azaz jómagam, ifj Farkas Gyula) megidézését.

Tanúm az Ég, hogy minden úgy történt, ahogy elmondottam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.