Kedves Blogolvasók!

A "Tavaszi hérics beporzása" fedőnevű hadművelet csúfos kudarca nagyon elkedvetlenített, rosszkedvem pedig csak tovább fokozta, hogy Skolasztikám is egyre lankadóbb kitartást mutat a Carmichael-féle (máig bizonyítatlan) sejtés megoldásában. Kedvesem újabban naphosszat csak ül a gép előtt (múltkor a felvi.hu-ra is elnézett), egész nap mord, tréfás történeteimre penig csak ajakbiggyesztéssel válaszol. Mondjuk ez nem nagy baj, hiszen találok én nálánál jobb közönséget is, például Titeket, nyájas olvasóim.

Történt egyszer -- a múlt homályába vesző gymnasiumi éveim alatt --, hogy tréfás kedvű barátunk, Gyenes Tibi ismét kétesre állt számtan- és mértanból. Sajnos fennált a veszély, hogy ötösnél rosszabb osztályzat esetén elúszik -- no nem a motorcsónak -- , hanem a Csepel kempingcanga, amit édesapja ígért neki. Nagyon óhajtván a bicót, Tibi barátunk ismét cselhez folyamodott. Kifigyelte, mikor folyosóügyeletes Cosinus tanár bá (nem ám ez az igazi neve!), és hozzákezdett terve megvalósításához. A tízpercben megjelent a folyosón, hogy az alábbi matektréflit adja elő ott várakozó diáktársainak:

-- Hogyan lelte halálát Cauchy? -- remélvén, hogy ha ezt a tanár meghallja, talán felfigyel Tibi matematikai kvalitásaira, hiszen tudvalevő, hogy Cauchy munkássága 12.-es anyag, ráadásul faktos!

-- Na hogyan? -- érdeklődött a bámész kompánia.

-- Kapott a hátába egy szappanoperát!

A társaság -- vesztére -- nevetni kezdett, no nem a műveletlenség okán, hanem, hogy elkerülje a poén meg nem értéséből akadó blamage-t. Sajnos, mikor ez az adoma elhangzott, Cosinus tanár bá épp egy rendbontást realizált (Abu és Hernyó bablabdával lerúgták Samu, a csontváz fejét), így figyelmét más kötötte le. (NB: a labdázásból Cos két pí lett, vagyis a két csirkefogó per capita egyessel gazdagodott). 

Közben a villanycsengő is megszólalt, tehát a kacagó társaság feloszlott. A tanár úr is elment, hogy órát adjon, de án még időben elkaptam fehér köpenyének ujját, és felvilágosítottam őt Tibi üvöltő tuskóságáról. A tanár úr -- mint az tudomásomra jutott -- nem nagyon tudta megtartani az órát, mert minduntalan a Geom. fgy. mögé kellett rejtenie fel-feltörni készülő nevetését, így előadást sem tudott tartani. Ezért inkább röpfelmérőt íratott az osztállyal.

S hogy mi történt Tibivel? Mondanom sem kell, a Csepel canga nem került tulajdonába, így továbbra is rollerrel volt kénytelen közlekedni. Vicces történeteivel csak az utcán lófráló kóbor kutyákat (név szerint: Pumukli, Pötyi és Caesar) tudta szórakoztatni. De legalább megerősödtt a lábizma! Karizmához viszont matektudás is szükségeltetne!

Nagyszerű, ugye?

Üdvözlettel:

ifj. Farkas Gyula

a BME mérnök-fizikus szakának szeptembertől negyedéves hallgatója 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.