A derék Bordás szaki -- akinek felmenői között grófok is vannak -- a múlt héten befogadott egy kóbor foxit, akivel kedvenc ételét, a frankfurti levest is megosztja azóta (179 Ft-os virsliből készíti, amit a Tescóban vásárol)Kedves Blogolvasó Publikum!

Vizsgáimmal végezvén átettem székhelyem Szederkénybe, hogy ottani kosborjaimmal is eltölthessek némi időt (t). Hétvégén átrándult hozzánk néném és sógorom, magukkal hozván kis unokaöcsémet, Edét.

-- Jaj de megnőtt ez a kis gézengúz! -- lelkendezett Bogyó néni, aki szintén tiszteletét tette, és megcsipkedte a visongó kisgyerek pofikáját. Bogyó néniről tudni kell, hogy mostanság gyakran látogatja Bordás szakit, legutóbb például amiatt, mert gépzsírozni kellett a tolijának a kerekét. Hálából a néni meghívta a szakit egy csésze jó kis feketére. Neki is állt megdarálni a babkávét: hát nem bemondta az unalmast az a fránya daráló? Lett is újabb feladata a derék szakinak!

-- Jaj, hát mi van neked, te kis rosszcsont? -- folytatta tovább a társalgást Bogyó néni, realizálván, hogy a kis Ede leendő fizikusprofesszorhoz nem méltón egy teddimacival játszik (arról már letettem, hogy valaha fizikai Nobel-díjat kapjon, de még reménykedem benne, hogy esetleg vár rá egy katedra a József Nádor Műszaki Egyetemen). -- Az én időmben -- folytatta a néni -- még ilyen nem volt! Csak kukoricacsuhé-bábu!

-- Hát igen, ezt a nagyapja küldte neki Torontóból -- világosította fel anya. -- Most ott él az új macájával.

Gitti rosszallóan csóválta a fejét.

-- Jaj, anya! Túltehetnéd már magad ezen. Kisfiam, ne játssz ezzel a macival! -- szólt rá Edére (miközben én helyeslőn bólogattam, és már készítettem a Dér--Radnai--Soós-féle fizika példatár két kötetét).

-- Nem kellett volna engedni Edének, hogy ezzel játsszon -- folytatta a néném. -- Még leesik a gombszeme, és a végén lenyeli! Márpedig ez a játék hároméves kor alatt nem adható, mert lenyelhetik vagy beszippanthatják a kis részeket, ami fulladást okozhat!

-- Ugyan már -- torkolta le Zsolti. -- Túlfélted azt a gyereket. A főiskolán nem tanított meg az a sok pszichomókus, hogy hagyni kell a gyereket?

-- Á, Gitti valóban nem ért a gyerekneveléshez -- értettem most kivételesen egyet a sógorommal. Ez ritka pillanat! -- Kezdjük ott, hogy már a gyerekszoba falát is állatos tapétával díszítette, pedig Szonya Kovalevszkaja óta tudjuk, hogy a differenciálegyenletes tapéta matétát nevel!

-- Gyula, ne kezdd megint -- szólt rám figyelmeztetően anya, de ekkor már késő volt: Gitti dühödten csapta az asztalra teáscsészéjét.

-- Ebből nekem elegem van! Itt mindenki beleszól a másik dolgába?

De én kíméletlenül folytattam tovább:

-- De mindez semmi. Ezt hallgassátok! Már ott elrontotta, hogy nem a megfelelő névre keresztelte ezt az ártatlant. Pedig az Albert név -- gondoljunk csak Einstenre -- milyen remek pályára predesztinálta vón!

-- Hohó, sógor! -- kapott a szón Zsolti, mert idejét érezte, hogy megbosszulja a tortás esetet. -- Hát Teller Ede? Neki még nem hallottad hírét?!

-- De okosak lettünk így hirtelen -- pirított rá gúnyosan Gitti. -- Az Autó Motor helyett mostanában fizikakönyvet bújunk?

-- Hát igen, Gittikém, azért te is többre vihetted volna -- emelte fel hangját anyám. -- Mehettél volna akár közgazdásznak is, ahelyett hogy éveket pazaroltál az óvónői pályára.

-- Te beszélsz? -- vágott vissza Gitti.

-- Azok olyan idők voltak. Előfelvételivel felvettek a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára, de később átirányítottak a Ho Si Minh Tanárképzőre. Micsoda idők...! Négy évet kellett várni a Trabantra! És telefonja is csak az orvosnak, a párttitkárnak meg tanácselnöknek volt!

Úgy éreztem, ez így nem mehet tovább.

-- Ez a család olyan, mint az ellenállások (R) párhuzamos kapcsolása!

-- ???

-- Állandó a feszültség (U)!

Szellemességemet hatalmas bruhaházással fogadta a família, s egyből elSzabó Anna is nevetett az adomán másnap az értekezleten, ahová az igazgató késve érkezett, mert nem talált parkolóhelyetfelejtették a veszekedést. Bogyó néni úgy kacagott, hogy majd' kiesett a protézise. Gitti és Zsolti egymás hasát fogták nevettükben. Még anyám is diszkréten kacagott (megjegyzem, másnap meghallottam, amint ezt a történetet továbbadja kolléganőjének, Szabó Annának, a számtan- és mértan szakos fiatal tanárnőnek, aki szabadidejében szívesen trik-trakkozik).

És Ti, kedves Olvasók, kinek fogjátok továbbadni?

Jó szelet!
ifj. Farkas Gyula

A bejegyzés trackback címe:

https://kosbor.blog.hu/api/trackback/id/tr32917991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tiba 2009.01.28. 22:04:15

Ez igen. 10 pont. A 10 pontos skálán.

Tyutymorgi · http://www.all-star.hu 2009.01.30. 17:36:54

Frenetikus!!! Az elektro-zsenialisztikus nagybratyóm biztosan a térdét fogja csapkodni a hallatán! :-)

röntgenszeműlány 2009.02.28. 11:39:32

Mi az, hogy állandó a feszültség? Minek a függvényében? Balfasz.

ifj. Farkas Gyula · http://kosbor.blog.hu 2009.02.28. 13:00:56

Kedves Kommentelő!

Be kell valljam, kénytelen voltam némi pontatlanságot elkövetni a tökéletes hatás érdekében, hiszen a túlbeszélés jelen esetben a humor hátrányára vált vón.

Üdvözlettel:
ifj. Farkas Gyula
süti beállítások módosítása