Kedves Olvasók!

Folytatom a felsőoktatásban való barangolást, mivel többen hiányoltatok néhány képzést. Nos, a paletta most sem vonultatja majd fel a felsőoktatás teljes színskáláját, de igyekszem néhány újabb árnyalattal gazdagítani a képet. Ezúton is segítségemre voltak barátaim, ismerőseim, csoporttársaim, valamint néhány jótevőm.

Kezdjük akkor a bölcsészettudományok krémjével, ami egyedül nem haszontalan, ez pedig a nyelvszak! Igaz, hogy nehéz bekerülni, de e révén kiválóan megtanulhatunk egy nyelvet, sőt még akár tolmácsnak is elmehetünk. Különösen hasznos jól bírni az ánglus, az alemán, a talján és a japáni nyelvet. Hozzá kell tenni, hogy ez ám egy nehéz szak (nem úgy, mint mondjuk a kommunikáció vagy az esztétika), különösen az első év végén az alapvizsga, ami felér két szigorlattal, és úgy szórják az embereket, mint a porcukrot.

Érdemes szót ejteni a művészeti szakokról, de csak röviden. Ezekről ugyanis azt kell tudni -- Zeneakadémia, Színművészeti, Képzőművészeti --, hogy csak protekcióval lehet bejutni, vagy nagy nehézségek árán, és a cél érdekében már kisgyermekkortól mindent a művészetek oltárán kell ám feláldozni.

Térjünk át kicsit a külkerre! Arról azt illik tudni, hogy aki jó nyelvekből, annak ide illik beadni a jelentkezését. Nagyon erős ugyanis itt a nyelvoktatás, és a hölgyek felhozatala is igen jó, mivel ide járnak ám az ún. Miss Puncik.

Vigyázni kell azonban az úgynevezett diplomagyárakkal, mert ezeknek igen rossz a hírük. Gondolok itt a mindenféle főiskolákra. Rendes ember be ne tegye ide a lábát, mert nem a Tudomány malasztját élvezi, hanem keserűen csalódik majd! El is mondom, hogy valakinek az unokatestvérének a főnökének a lánya (állítólag valami Szandi) látta -- a saját szemeivel --, hogy egy álláshirdetést oly módon fogalmaztak meg, hogy informatikust felveszünk, kivéve (!) Gábor Dénesen végzetteket. De ez még semmi! Valakinek a lányának az unokatestvérének a főnöke (bizonyos Feri) látott olyat, hogy közgazdászt felveszünk, kivéve (!) Károly Róberten végzetteket. És ha ez még mindég nem lenne elég, akkor elmondom, hogy valaki főnökének a lányának az unokatestvére (bizonyos Laca), olyat hallott, hogy jazz-harsonásokat keresünk, kivéve (!) Kodolányin végzetteket. Na, ezt adjátok össze!

Múltkor kimaradt, hogy az állatorvosi képzés milyen nehéz, mivel ott a páciens nem képes megmondani, hogy mije fáj. Ezért sokkal nehezebb, mint az orvosi. De lényeg, ami lényeg: "fogász, jogász -- nem doktor!".

Az informatikai képzések kapcsán annyit szeretnék elmondani, hogy az informatikusoknak nincsen magánéletük, helyette a neten lógnak vagy programokat bütykölnek, esetleg LAN-partiznak a cimboráikkal.

Remélem, mindenki talált kedvére valót!

Üdvözlettel:
ifj. Farkas Gyula

P.S.: Nusit a füzet bemutatása után kirúgtam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.