2010.03.22. 19:09
A mai napom
Vanakkam, kedves olvasók!
Történt a minap, hogy Alvaró, Jagannath és én az óráink végeztével elindultunk ebédelni. Tudni való, hogy nálunk nincs ebédszünet, mivel azalatt a vaisnavások még képesek lennének elvégezni a Rabbiképzőt! Az egy pite hely! Nem kell nagy ész az elvégzéséhez, mert szórják az ötösökat. Szóval, könnyű.
Elmentünk tehát a Nyolcszög téri indiai ebédlőbe, és fejedelmein megebédeltünk. Én indiai vajas csirkét ettem Actifryban; Jagannath vöröslencsés burgonyacurryt. Alvaró sem maradt rest, előhámozta az újságpapírba csomagolt bányász-szendvicset (két szelet kenyér közt egy harmadik szelet kenyér). Miközben mi tömtük a majmot, ő így szólt:
-- Jaj, csak soká edd, hogy soká nézhessük! Ast mondta a sülém, nekem is ilyet süt, ha én is olyan jó deák lesek, mint azs Annus néni fia. Érzsem a drága jó sagát!
Amikor végeztünk, kimentünk a Margitszigetre jógagyakorlatokat végezni. Miközben az épülő híd vasbetonjai között kóricáltunk, Alvaro megosztotta velem, hogy ikerhúgai, Isaura és Lúcia Carmen szorgalomból kétesre álltak, ugyanis a hanyag és a változó minősítés közt ingadoztak. Osztályfőnökük -- Marika néni, közismertebb nevén a Marikás! -- azt mondta, hogy aki elmegy az Országos Középiskolás Illemtani Csapatverseny iskolai fordulójára, annak egy jeggyel jobbat ad. Több se kellett Isaurának és Lúcia Carmennek: már fél órával a kezdés előtt ott topogtak az iskolai könyvtár előtt, és parádés győzelmet arattak. Isaura olyan szabályos pukkedlit csinált, hogy a zsűrielnöknek leesett a szemüvege. Carmen Lúcia pedig olyan jól forgatta a fagylaltos kanalat, hogy az még Görög Ibolyának is díszére vált vón. Tovább is jutottak Marikás legnagyobb megelégedésére, és szerepeltek az országos döntőn. Ezt is megnyerték kis híján, de történt egy kis malőr! Carmennek tüsszentenie kellett, de mivel nem volt nála zsebkendő, így a függönybe fújta az orrát. Szomorú, nem? Marikástól kaptak egy méretes intőt ezért. Minek következtében rontottak. Szóval nem váltak valóra terveik. A végső osztályzat: hanyag!!!!
Szomorú, nem?
Bene Róbert
U.i: Jagannathot a Szigeten megkergette egy border collie.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Levéltáros · http://leveltar.blog.hu/ 2010.03.25. 01:21:10
Nehéz a posztjaidhoz vicces, ugyanakkor tanulságos és szépirodalmi értékekkel is bíró kommenteket írni, Én most mégis megteszem.
A vicces részt letudtam az "Én"-nel, remélem, minden olvasó(d) jól szórakozott rajta.
A lényeg, amiért tollat ragadtam: ha a Dallasban Bobby visszatérhetett, tán itt is megoldható lenne Gyula visszajövetele. Nem unalmas persze az új "style", életem végéig olvasni fogom a blogot (lófaszt), csak megjegyzem, hogy építő kritikám most rombol.
Üdv,
Egy rajongó
Bene Robi 2010.03.25. 14:06:49
Gyula mester szerencsére kezd kilábalni az apátiából, de ettől függetlenül a kód az még mindig one. Szóval nincs. Ha van valami ötleted, milyen kódot alkalmazhatott az apácának állt Gunda, akkor oszd meg velem, és továbbítani fogom. Ha Gyula mester beléphetne, kivirulna a világ!
A kolostorban sajnos nincs telefon, így nem tudom elérni a némbert.
Üdv,
Bene Róbert
Bene Robi 2010.03.26. 12:45:31