Kedves Blogomat Olvasó Publikum!

A minap kellemes meglepetés ért. Történt, hogy órák után elballagtam a Különlegességi Cukrászdába egy francia krémes befalandó, valamint, hogy rég nem látott cimborámmal, a medikus F. Dániellel találkozzam. (Igaz, ami igaz, nem egy nagy lumen, mivel orvosis létére a botanikáról halvány lila gőze sincs.) Éppen az orvosi fizikáról beszélgettünk, amikor a szomszéd asztalnál reccsensére lettem figyelmes. Odanézek, és mit látok??? Mirella alatt roppant szét a könnyűvázas szék!!!

Fazekas Mirelláról eddig még nem sokat beszéltem, de most pótolom, Olvasóim, hogy tudjátok, kiről van szó. Osztálytársam volt gimiben, és sok vicces eset történt vele, aminek fizikai relevanciája kicsi, pusztán annyi, hogy esett áldozatul a gravitációnak. No mármost, felmerülhet a kérdés, hogy ha ennyire vicces lány ez a Mirella, miért is nem írtam róla eddig? A választ fentebb láthatjátok. Most azonban mégis kivételt teszek, és elmesélek egy történetet erről a nem mindennapi lányról.

Történt, hogy 9.-ben Hidegkútra mentünk osztálykirándulni. Ez nagyon nevezetes kirándulás volt, mert ekkor esett meg az is, hogy a hüpék kiszedték kalkulátoromból az elemeket. No de nem magamról akarok írni. Egy este Mirellának ki kellett mennie szükségre. Az ám, csak hogy nem volt angol vécé a szálláson, csupán udvari budi. Mirellánk elemlámpát gyújtott, és piros csíkos pizsamájában kiballagott a kerti lakba. Sajnos a budiajtó kallantyúja nem funkcionált, így Mirella csak úgy rejthette el magát a kandi tekintetek elől, hogy a kilincsbe kapaszkodott. Minő szerencsétlenség, hogy az is elég labilis volt!!! Olyannyira, hogy egy szerencsétlen pillanatban a zárszerkezet kiszakadt a fából, és... Mirellánk egyenesen a pöcegödörbe pottyant!!! Fél óra küszködés és kétségbeesett kiáltozás után (amit valószínűleg nem hallottak a betintázott szobatársnők) sikerült kivánszorognia, és fél pár nyuszis mamuszában cuppogva visszabattyogott a szobájába. Nem lévén pótpizsamája, kénytelen volt Etelka ruhatárából kölcsönözni egy sötétbordó baby dollt. Szerencsétlenségét tovább fejelte a tény, hogy hurkáit bár beleerőltette a ruhadarabba, az angol selyemszövet mégsem bírta a terhelést, és hatalmas reccsenéssel szakadt szét terjedelmes hátsórészén. A reccsenésre felriadt Zólyomi Kriszti, aki azt hitte, kitört a harmadik világháború!!! Volt is nagy sikoltozás, sírás és hajtépés a lányok lakrészében! Hiába: hosszú haj, rövid ész!

Ezt a történetet Mirellával közösen is felidéztük, és jókat nevettünk, bár tény, hogy Mirella kissé savanyúan, mivel nem örült neki, hogy F. Dániel is tanúja az egykori kacagtató esetnek. A régi emlék kapcsán szóba is került, hogy Mirella ötéves osztálytalálkozót szervez, ahová engem is szeretettel vár. Természetesen ott leszek, és készülni fogok fizikaórán történt vicces esetekkel. Egy biztos: rekeszizom nem marad majd nyugalomban!

Üdvözlettel:
ifj. Farkas Gyula

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.