Kedves Blogolvasók!

Talán nem futó patakba és lanyh nyári szellőbe írtak voltak szavaim, amiket a közelgő osztálytalálkozó kapcsán vetettem digitális diáriumomba. Remélem, emlékeztek rá nagyon jól, hogy Mirella szervezi a jeles eseményt, amire engem is meginvitált. Ez nagyon megtisztelő számomra, érthető hát, ha vicces esetekkel készülök az eseményre, hogy majd az ott összegyűlt publikumot szórakoztassam. Most találtam egy már-már elfeledett gyöngyszemet.

Szóval, történt még - talán tizenkettedikben - hogy a növényvírusokról tanultunk a biológiaórán. Év vége felé jártunk már, így hát a kétesre állók feleltek. Így szólította ki a tanárnő Salga Tibi barátunkat, akihez azt az egyszerű kérdést intézte, hogy:

- Beszélj, Tibor fiam, nekünk egy kicsit az epitópokról! Remélem, göbülni fog az évvégi jegyed!

Tiborunkat nem kellett félteni. Eleinte úgy látszott, hogy csendben várja végig a felelését, és figyelmét egyedül a tanteremben keringő légy köti le; de végül kivágta a rezet (Cu):

- Az egy Afrikában élő nép!

Mondanom sem kell, kitört a kacagásorkán. A lányok egymás hasát fogták nevettükben, még a könnyük is kicsordult. A tanárnő eleinte megpróbálta tűrtőztetni magát, de végül nem bírta tovább, úgy nevetett, hogy véletlenül másnak írta be az elégtelen osztályzatot. Tiborunk tehát megmenekült.

Lefogadom, hogy mindenki örülni fog, ha felolvasom majd ezt a remek kis adomát. Nektek mennyire nyerte el a tetszéseteket, kedves olvasók?

Üdvözlettel:

ifj. Farkas Gyula

P.s: A Klotilddal való találkozásomról a későbbiekben még beszámolok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.