Mentségemre legyen szólva, hogy saját tapasztalataimat fogalmaztam meg. Én nulla tanulással vagyok ötös a BME-n, míg bölcsész ismerőseim vért izzadnak például művelődésszervező szakon, hogy jeles legyen az átlaguk. Az igazságmagvat tehát nem vetem el, csak a styluson kellett volna változtatni, hiszen ez méltatlan egy Arany Farmermellény-díjashoz!

Életem továbbra sem csordogál a megszokott mederben: ahelyett, hogy zuzmókat tanulmányozhatnék, a sors azzal a Nusival ver, aki rossz vonatra száll és a cukor helyett sót tesz a kávémba. Mondtam is neki, hogy ha így folytatja tovább, akkor nem sokáig lehet a titkárnőm. Remélem, ezt a szívére vette, és megembereli magát ezután.

A másik fejlemény, hogy Poszáta sikeresen abszolválta a vizsgái nagy részét, egyedül a "Az elme szabályozásáról szóló szentírások" tárgy ment nehezen, de ott meg puskázott: papírgalacsinokra írta a nem tudott anyagot, azokat a lábujjai közé nyomkodta, és amikor nem figyelt a tanerő, felállt, csinált egy uttánszánát (előrehajlás zárt állásból), és kileste a kérdéses adatokat. Frappáns, nemdebár?

Remélem, kedves olvasóimnak is igen kellemetesen telik a vizsgaidőszak.

Üdvözlettel:
ifj. Farkas Gyula